Készült az Erasmus+ KA-2 Stratégiai partnerségek – 2020-1-HU01-KA204-078753 azonosító számú, Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez című nemzetközi projekt keretében 2023-ban.
A projekt partnerei és elérhetőségei
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (koordinátor), Tata (HUN) www.mznt.hu; info@mznt.hu
CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa (SRB) http://www.cnesa.rs/; cnesa@cnesa.rs
Humán Reform Alapítvány, Székelyudvarhely (RO) www.huref.ro; hurefsrlodorhei@gmail.com
Marthos o.z., Martos (SK) https://esterhazyakademia.eu/; marthos.office@gmail.com
A 16 jó gyakorlatot tartalmazó gyűjtemény szerzői a projekt partnerszervezeteinek munkatársai.
A szerzők minden érdeklődő számára nyílt hozzáférést biztosítanak a gyűjtemény felhasználására.
A projektet az Erasmus+ programon keresztül az Európai Bizottság támogatta.
Bevezető
„Az “öregedő társadalmak” megléte európai szintű jelenség. Az Európai Unió “aktív idősödéssel” kapcsolatos tényfeltárása alapján ismert a tény, mely szerint 2060-ig az eddigi 19,3%-ról 29%-ra nőhet a 65 év fölötti idősek száma Európában. Időseink azok, akik a legnehezebben jutnak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, melyek az információs társadalom vívmányaiként megkönnyítenek oly sok tényezőt a mindennapi életben (a családdal való szoros kapcsolattartás, a hivatalos ügyek intézése, a megfelelő szintű tájékozódás, az elszigeteltség érzésének oldása stb). Ők azok európai társadalmainkban, akik vagy a feltételek (internet elérés és/vagy IT eszközök) hiánya, vagy a felhasználói alapkészségek nem megléte miatt szorulnak ki a digitális világból.
Mind a négy együttműködő partner országában általános és konstans társadalmi jelenség a 65 év feletti lakosság létszámának emelkedése. Tata lakossága például a 2015. évi népszámlálás alapján 23 613 fő, ebből a 65 év felettiek száma 8 073. Az állandó népességen belül a 0-59 évesek aránya csökken, míg a 60 éven felüliek aránya nő. Tatán is jellemző a lakosság elöregedése, az eltartott népesség arányának emelkedése.
Szerbiában a népszámlálási adatok szerint 2019.01.01-jén 6 963 764 lakos élt (3,54%-kal kevesebb, mint 2012.01.01-jén) (Szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal). Az elkészült korfákból látható a fiatal korosztályok fogyása és az idősebb korosztályok részarányának növekedése. A fiatalok nagy számban külföldre költöznek munka reményében, az idősebb korosztály marad, és arra kényszerül, hogy kapcsolatait az elektronikus eszközök révén tartsa fenn, melyeket viszont nem használt aktív korában.
Romániában, Hargita megyében több mint 50 település lakossága 100 fő alatti, falusiak. A fiatalok száma 30%-kal csökkent, az időseké 30%-kal nőtt. A 60 év felettiek száma több mint 60 000 fő. A 60 éven felüliek semmiféle képzést nem kapnak jelenleg. A szépkorúak közel 50%-a semmilyen IT ismerettel sem rendelkezik (városon 25-30%, falvakban 90%).
Szlovákiában az idősek száma folyamatosan nő. Szinte minden községben található nyugdíjasklub, mely számukra programot biztosít, de nincs részükre képzés a komáromi régióban. A legnagyobb lemaradások az online hivatalos ügyintézéseknél és az internet megfelelő használatában vannak.
A modellről
A választott célcsoport tagjai (idősek, szépkorúak) megismerkedhetnek az infokommunikációs eszközök használatával, elsajátíthatják azok kezelését, a digitális világban való eligazodás támpontjait. Sőt, tudomást szerezhetnek az ezzel kapcsolatos veszélyekről, és megtanulják kezelni is azokat. A fiatalok szó szerint leülnek az idős résztvevők mellé, és gyakorlati segítséget nyújtanak a tanult ismeretek alkalmazásában. Mint ahogyan az unoka segít nagyszüleinek. Fiataljaink birtokában vannak az átadandó tudásnak, hiszen laptopot, tabletet, okostelefont napi szinten és nem is akármilyen felkészültséggel használnak.
A nóvum tehát ebben a módszerben rejlik: az informatika oktató átadja az ismereteket, a fiatalok pedig a konkrét gyakorlati fogások, alkalmazások elsajátításában segédkeznek. Ott, helyben elérhetően, kellő létszámmal, kérdések megválaszolására is nyitottan, türelemmel és magas szintű gyakorlati tudással. Van olyan szépkorú „tanuló”, aki már bizonyos szintű informatikai tudással rendelkezik, de egyesek még egyáltalán nem. Ezért látjuk nagyon fontos tényezőnek a fiatalok megerősítő részvételét a képzéseken: az oktatói magyarázat mellett segítenek a kevésbé gyorsaknak, a gyakorlatlanabbaknak. Csökken az ún „generation gap” a két nemzedék között. Ugyanakkor az esélyegyenlőség is érvényesül mint hozzáadott érték. Mindenki egyformán kap segítséget, saját képességeire szabva. A jelenlévők kompakt kis közösséggé formálódnak, és megvalósul a kívánt másodlagos célunk: az időseink helyi közössége erős és összetartó lehessen a kialakuló internetes kapcsolattartás által. A képzés végül azt az érzést hozhatja szépkorú résztvevőink számára – a digitális tudás megszerzése mellett -, hogy kevésbé érzik magukat inkompetensnek az infokommunikáció terén, és nem elszigetelődve, teljes magányban töltik napjaikat. Itt jegyezzük meg, hogy projektünkben felhívjuk a figyelmet a kényelmesebb digitális mellett a személyes kapcsolattartás megőrzésére is.
A projektről
A négy országot érintő nemzetközi projekt keretében jó gyakorlatok születtek az idősek digitális kompetencia-fejlesztése témában. A tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szerteágazó közművelődési, értékfeltáró és közösségépítő tevékenységrendszere mellett koordinátora ennek az Erasmus+ nemzetközi projektnek.
A projekt eredményeként létrehozott jó gyakorlatok gyűjteménye az idősek digitális kompetencia-fejlesztésén alapszik – mely innovatív módszerrel párosul a gyakorlati ismeretek elsajátítása fázisban.
Kidolgoztuk a fiatalok bevonását célzó motivációs kérdőívet, melyet középiskolások és fiatal felnőtt korúak részére javaslunk felhasználni. A kitöltése alapján felmérhetjük, hogy az adott fiatal alkalmas-e a szépkorúak részére tervezett program mentori feladataira. Ehhez kérdéseket állítottunk össze, melyekre az „igen” válaszok száma ad tájékoztató információt a motiváció mértékéről. Itt elérhető: https://erasmusplusz.hu/fiatalok_motivacios_kerdoive.pdf.
A jó gyakorlatok között szerepel elégedettségi kérdőív is, mely a képzések utáni, az idősek általi értékelést segíti rögzíteni. A bevont fiatalok esetében a visszacsatolást – gyakorlati tapasztalataink alapján – inkább a személyes beszélgetés formájában javasoljuk. Itt elérhető: https://erasmusplusz.hu/elegedettsegi_kerdoiv.pdf.
A projekt három éve során összesen négy digitális kompetencia-fejlesztő képzés zajlott le a szépkorúak részére (Horgos, Magyarkanizsa, Tata). Mindegyik tanfolyamon felhasználták az oktatók az addig elkészült jó gyakorlatokat. Sőt, fiatalokat vontak be a motivációs kérdőív alapján, akik a teljes kurzus során segítették az időseket. Az elégedettségi kérdőíveket is kitöltötték a szépkorú „hallgatók”, a fiatalokkal pedig megvalósult a személyes beszélgetés („élménybeszámoló”) és egy műhelybeszélgetés is. A pilot programok alapján kijelenthetjük, hogy a képzési modell működik.
Vélemény, hozzászólás?