Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat

Stratégiai keretek

(2012-2020)

A Kárpát-medencei népfőiskolai terepfelmérő munkát, elemzéseket készítették: Ágost Zoltán, Balajthy Henrietta, Bágya János, Bágya Rita, Bakos Zoltán, Barcza Bálint, Bleszkán Szilárd, Borbély Beáta, Frőlich Gusztáv, Gajdácsi Anikó, Harrach Gábor, Harrach Gyöngyi, Kéri Ferenc, Kisfaludi Aranka, Kisfaludi Karola, Lenkei Róbert, Molvay Róbert, Németh Vince, Németh Vincéné, Őri László, Őri Zsuzsa, Palcsó Tamás, Szabó Róbert, Szekér Tímea, Tekes Ágnes Nóra, Tomsits Anikó, Ulicsák Péter, Ulicsákné Kenyeres Réka, Varga Enikő, Vári Árpád, Vukmanov Norbert   A stratégiai munkaanyag készült Báthory Balázs, Gáspár Judit és Matolcsy János szakmai közreműködésével, Véleményezte: Balázsi Károly, Imre Károly, Lendvai Edit, Lezsák Sándorné, Molnár Arnoldné, Polyák Albert, Sütő Linda, Várkonyi Balázs

Átdolgozta, a végleges formát készítette: Kisfaludi-Bak Judit és Lezsák Sándor

Tartalomjegyzék

1. Történelmi előzmények

2. Lakiteleki Népfőiskola

2.1 Alapítás

2.2 Programok

A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett programtípusok bemutatása

Programtípus: Képzési programok

Programtípus: Fórumok, találkozók, vetélkedők

Programtípus: Kulturális és egyéb események

Programtípus: Szabadidős programok

Programtípus: Egyéb

2.3 Térítési díjak

3. A Népfőiskola karakterjegyei, amelyekre a jövőben építeni lehet

4. A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat alapjai

4.1 Lakiteleki szellemiség

4.2 A Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat felépítése

5. Jövőkép, 2020

5.1 Működés

5.2 Stratégiai szövetségesek

6. A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat célrendszere

6.1 A Hálózat kiépítésének  lépései

7. Népfőiskolák a XXI. század elején

1. Történelmi előzmények

„Az ember képes a világ dolgaival rendelkezni, az egyetemes törvények ismeretében képes arra, hogy okosan, rendeltetésének megfelelően tudja szabályozni saját és mások cselekedeteit. Az egész életen át tartó művelés útján kell elsajátíttatni mindenkivel azt, hogy miként lehet a világot úgy berendezni és formálni, hogy mindenki megtalálja boldogulását.” Comenius

A stratégiai munkatervhez csatoljuk Balázsi Károly Népfőiskolai hagyomány című munkáját, amely 2012-ben a Lakiteleki Népfőiskolai füzetek sorozatban jelent meg. Ez a történeti vázlat bemutatja az európai hagyományokat (Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia, Németország), valamint a hazai népfőiskolák történetét meghatározó korszakokat a kezdetektől napjainkig (Tessedik Sámuel szarvasi népfőiskolája, a székelyföldi Wesselényi Kollégium, a bajaszentistváni, szegedi és kecskeméti népfőiskolákat, a Trianon utáni katolikus és protestáns népfőiskolákat: Mészkő, Tata, Hódmezővásárhely, Sárospatak).

Balázsi Károlyt idézzük: „Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum Magyarországot, – csak a Moháccsal összevethető – tragikus veszteség állapotába taszította. Ugyanakkor megteremtette az önálló, nemzeti állam felépítésének történelmi lehetőségét. Nos, annak megítélése, hogy milyen eredménnyel zárult ez a két és fél évtizedes, lázas erőfeszítés, amely a maradék haza keretein belül igyekezett szolgálni a nemzetegyesítést, szétfeszítené e dolgozat szerény kereteit. E helyt csak azt a tényt rögzíthetjük, hogy az esetleges és bizonytalan kezdeményezések után, a harmincas években végül is gyökeret eresztett hazánkban a népfőiskolai mozgalom. Méghozzá saját erőből, belső, szerves fejlődés következtében: a magyar népi mozgalomelévülhetetlen érdemei nyomán. Ahogy a reformkorban a nemzet felemelkedését magára vállaló  középnemesi mozgalom adta a rendelkezésre álló, történelmi-társadalmi erőforrások zömét, vagy (Ady Endre ősi igéinek fórumot és ostorcsapásainak küzdőteret teremtve),  az asszimilálódó zsidó polgárság a modern európai (nyugatos) értékközvetítést a XX. század elején, úgy vállalta fel a nemzet sorskérdéseit az a mélyből kirajzott népi nemzedék, amely Illyés Gyulát, Veres Pétert, Szabó Pált, Sinka Istvánt, Németh Lászlót, Féja Gézát, Kodolányi Jánost, Kovács Imrét, Szabó Zoltánt adta a hazának, a magas kultúrának és a közművelődésnek. A népi mozgalomnak ez a derékhada vállalta magára a felhalmozódott történelmi mulasztások pótlását. A paraszti tömegek jeles képviselőinek színrelépésével, politikai és kultúrális emancipációjával az egységes, modern nemzet megteremtését, a Bessenyeiék, Kazinczyék által elindított európai eszmeiséghez való felzárkózását. Mert a falukutató mozgalom nyomán, a magyarság mélyvilága tárult fel, s került a társadalmi nyilvánosság szeme és lelkiismerete elé. Halhatatlan műveikkel a magas művészet és a tudományosság is megújult, frissítő vérátömlesztést kapott. Míg a vele párhuzamosan született angolszász kultúrantropológia a világ egzotikus tájain kereste a megújuláshoz szükséges tradíciókat és erőforrásokat, addig a mieink – messzi tornyok látogatása után – hazalátogattak szülőfalujukba, s „csupán” a felnevelő környezetet tárták a városi kultúrvilág ámuló szeme elé. Lett is nagy ribillió, lelkiismeretvizsgálat, sértődöttség és lázas tevékenység, kinek-kinek előélete, értékrendje és tehetsége szerint. Ennek a mozgalomnak lett egyik legszebb hajtása a hazai és nyugati gyökerekkel egyaránt rendelkező népfőiskolai mozgalom.

2. Lakiteleki Népfőiskola

„A népfőiskolák jellemzően olyan időben jöttek létre, amikor az adott ország veszélyben érezte hazáját, népe sorsát. A népfőiskolák története bő másfél évszázados múltra tekint vissza, bár hasonló kezdeményezés – más elnevezéssel – már sokkal régebben jelen van az európai és a hazai társadalmakban. A népfőiskolák olyan helyek, ahol társakra találnak az emberek, egy közösség erősíti és tanítja egymást, segítik az eligazodást az élet ügyes-bajos dolgaiban.” (Sári Mihály)

2.1 Alapítás

Nevelési programok	Közösségi programok	Egyéb programok
Képzési programok	Fórumok, találkozók, vetélkedők	Egyéb
1. képzés / előadás	10. fórum / klub	21. Népfőiskola bemutatása
2. gimnáziumi oktatás	11. találkozó / gyűlés	22. néptáncbemutató, táncház
3. szabadegyetem	12. vetélkedő	23. óvodás és kisiskolás program
4. vándoregyetem	Kulturális és egyéb események	24. sport
5. tanfolyam	13. filmszemle	25. képzések, kirándulások saját dolgozók részére
6. tanulmányút	14. kiállítás	26. egyéb programok
7. konferencia	15. szoboravató
Kollégiumi programok	16. ünnepség
8. kollégium	17. bál
9. felmérés, kutatás	Szabadidős programok
	18. tábor
	19. üdülés
	20. zarándoklat

Az elmúlt 20 évben a Lakiteleki Népfőiskolán összesen 831 programot valósítottak meg. A programnapok száma (amikor valamilyen rendezvény volt a Népfőiskolán) meghaladta a 6500-at, míg a résztvevői napok (a résztvevők és a programnapok számának szorzata) száma a 307 ezret.

Az alábbi ábrák azt mutatják be, miként alakult az évek során a népfőiskola saját programjainak, programnapjainak, valamint a programokon résztvevők száma.

2011-ben mind a programok, mind a program napok száma jelentősen nőtt.

A Lakiteleki Népfőiskola saját programjainak megoszlását az alábbi ábra mutatja be:

A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett programtípusok bemutatása

Programtípus: Képzési programok

Program neve: Képzés, előadás
Rövid bemutatás: A Népfőiskola szellemiségéhez illeszkedő témákban képzések szervezése. Ezek egy része ismétlődő, de vannak eseti képzések is
Célcsoport: A képzés témájának megfelelő
Időtartam: 1-3 nap	Átlagos résztvevői létszám: Az ismétlődő képzések esetében 100, az eseti képzéseknél 50 hallgató

Program neve: Gimnáziumi oktatás
Rövid bemutatás: Dolgozók levelező gimnáziuma a kecskeméti Németh László Gimnázium és Szakközépiskola Lakiteleki Népfőiskolára kihelyezett tagozata
Célcsoport: Lakitelek vonzáskörzetének településein (34 település) élő, érettségivel nem rendelkező felnőttek
Gyakoriság, időtartam: Folyamatos, évente 36 héten keresztül heti 10 óra	Átlagos résztvevői létszám: 50 tanuló

Program neve: Szabadegyetem
Rövid bemutatás: Különböző témák feldolgozására szervezett nyári egyetemi képzés, amely a szakmai ismeretek bővítése mellett a kölcsönös élmény- és tapasztalatcserére is lehetőséget ad.
Célcsoport: Témától függ (pl. a Klebelsberg Szabadegyetem a kistelepüléseken tanító pedagógusoknak)
Gyakoriság, időtartam: évente 4-8 nap	Átlagos résztvevői létszám: 150 fő

Program neve: Csengey Dénes Vándoregyetem, Kölcsey Kör
Rövid bemutatás: A különböző helyszíneken tartott szellemi műhely célja nemzeti értékeink és sorskérdéseink elemzése, szélesebb körű megismertetése.
Célcsoport: A téma iránt érdeklődők
Gyakoriság: évente 5-8 alkalom	Átlagos résztvevői létszám: 60-70 fő
Program neve: Tanfolyam
Rövid bemutatás: Célja a szaktudás fejlesztése, illetve munkanélküliek átképzése, valamint a nyelvi és informatikai készségek fejlesztése, esetenként bentlakásos formában
Célcsoport: Téma iránt érdeklődők
Gyakoriság, időtartam: évente 12-15 alkalom, 1-5 napig	Átlagos résztvevői létszám: 10-60 fő

Program neve: Tanulmányút
Rövid bemutatás: A kollégiumokhoz kapcsolt hazai vagy külföldi tanulmányút
Célcsoport: Kollégium hallgatói
Időtartam: 6-9 nap	Átlagos résztvevői létszám: 20-30 fő

Program neve: Konferencia
Rövid bemutatás: Különböző témákban nagyobb közösség számára tartott előadások és vitanapok, amelyek során lehetőség nyílik a vélemények ütköztetésére és megvitatására
Célcsoport: témától függő
Időtartam: 1-4 nap	Átlagos résztvevői létszám: 150 fő

Programtípus: Kollégiumi programok

Program neve: Kollégium
Rövid bemutatás: Célja annak elősegítése, hogy a hallgatók megtalálják helyüket a gazdasági, politikai és társadalmi életben, valamint hogy ismereteik gyarapítása mellett önmagukat, saját személyiségüket is megismerjék. A kollégiumok közéleti és gazdasági jellegűek. A kétéves képzés alatt támogatott költségtérítés ellenében teljes ellátást, tájékoztató anyagot kapnak a hallgatók.
Célcsoport: A Kárpát-medence egész területéről érkeznek a téma iránt érdeklődők.  2012-ben működő kollégiumok: Apor Vilmos Kollégium, Balázs Ferenc Kollégium, Ravasz László – Ordass Lajos  Kollégium, Steindl Imre Kollégium, Szent-Györgyi Albert Kollégium, Wesselényi Kollégium.
Gyakoriság, időtartam: Két éves képzés során negyedévente egy alkalommal 3 napos hétvégi foglalkozás, a nyári időszakban egy hetes bentlakásos konzultáció	Átlagos résztvevői létszám: 40 – 50 hallgató

Program neve: Felmérés, kutatás
Rövid bemutatás: A kutatási témát a népfőiskola kezdeményezi, módszertanát az egyetemek dolgozzák ki. A kollégium hallgatói terepmunka során szociológiai felmérést végeznek, melynek eredményét összegzik és az Országgyűlés részére ajánlásokat készítenek, majd ezeket konferencia keretében bemutatják. A résztvevők gyakorlati tapasztalatokat szereznek, ugyanakkor a munka eredménye a helybéliek számára is hozzáadott értéket teremt.
Célcsoport: felsőoktatásban részt vevő hallgatók
Gyakoriság, időtartam: Évente 3 alkalommal 5-6 nap	Átlagos résztvevői létszám: 120 hallgató, 30 oktató

Programtípus: Fórumok, találkozók, vetélkedők

Program neve: Fórum
Rövid bemutatás: Meghatározott téma iránt érdeklődők rendszeres találkozója, amelyen az őket érdeklő kérdéseket tudják megvitatni, a jó gyakorlatokat bemutatni.
Célcsoport: témától függő
Gyakoriság, időtartam: negyedévente ismétlődő sorozat (pl. Gazdafórum), vagy hetente ismétlődő	Átlagos résztvevői létszám: 80 fő

Program neve: Találkozó, gyűlés
Rövid bemutatás: Színes programmal gazdagított találkozó, nagy létszámú összejövetel.
Célcsoport: témától függő
Gyakoriság, időtartam: évente ismétlődő, illetve egyszeri programok	Átlagos résztvevői létszám: 200, de az „Akadálymentes nap” rendezvény sokszor 1000 főnél jóval nagyobb létszámot is vonz

Program neve: Vetélkedő
Rövid bemutatás: A Népfőiskola évente 15-20 térségi és Kárpát-medencei vetélkedőnek ad otthont.
Célcsoport: általában kisiskolások, középiskolások, de előfordulnak más célcsoportok is (pl. sakkverseny, ulti-bajnokság)
Gyakoriság, időtartam: a vetélkedők többsége évente ismétlődő, 2 napos időtartammal	Átlagos résztvevői létszám: 60-120 fő

Programtípus: Kulturális és egyéb események

Program neve: Filmszemle
Rövid bemutatás: A versenyre különböző kategóriákban filmes alkotásokkal pályáznak. Részt vehetnek kisközösségek, falvak, kisvárosok, iskolák televíziói, valamint magánszemélyek a Kárpát-medencéből.
Célcsoport: kistérségi és kisközösségi televíziók alkotói
Gyakoriság, időtartam: évente ismétlődő, az előzsűrivel együtt 7-8 nap	Átlagos résztvevői létszám: 150 fő

Program neve: Kiállítás
Rövid bemutatás: A kiállítások témájukban kapcsolódnak a Népfőiskola munkájához. Lehetőséget biztosítanak az alkotótáborokban készült művek bemutatására is.
Célcsoport: A Népfőiskola látogatói
Gyakoriság: évente 8-10 kiállítás	Egy kiállítás látogatóinak száma: 180-200 fő

Program neve: Szoboravató
Rövid bemutatás: Keresztény és Nemzeti Panteonban a XX. század vértanúi, hitvallói, meghatározó személyiségeinek szobrai várják a látogatókat.
Célcsoport: A Népfőiskola látogatói
Gyakoriság: 2012 májusáig 21 szobor kapott helyet a Népfőiskola területén.	Átlagos résztvevői létszám: 350 fő

Program neve: Ünnepség
Rövid bemutatás: Az ünnepségek jelentős része nemzeti ünnepeinkhez, a gimnázium jeles eseményeihez (évnyitó, szalagavató, ballagás), valamint ösztöndíjak átadásához kapcsolódik, de a Népfőiskolán szerveznek egyéb ünnepségeket is (pl. emléknapok, babatalálkozó)
Célcsoport: tanulók és hozzátartozóik, Lakitelek és a környező települések lakói
Gyakoriság, időtartam: többnyire évente ismétlődő, de vannak eseti ünnepségek is	Átlagos résztvevői létszám: 240 fő

Program neve: Bál
Rövid bemutatás: A Népfőiskola 1999 óta ad helyet a Hegybírók báljának, ami igényes, kulturált szórakozási lehetőség amellett, hogy a bormustrával összekötve a magyar bor népszerűsítését és a kulturált borfogyasztási szokások meghonosítását is szolgálja.
Célcsoport: Népfőiskola Alapítvány támogatói
Gyakoriság, időtartam: évente ismétlődő, további bálok (pl. sportbál) esetiek	Átlagos résztvevői létszám: 180-200 fő

Programtípus: Szabadidős programok

Program neve: Tábor
Rövid bemutatás: Az alkotótáborok mellett gyerekeknek és fiataloknak szervezett különböző tematikus táborok, amelyek a kollégiumban vagy a jurtasátrakban a készségek (pl. úszásoktatás) fejlesztése mellett kikapcsolódást és közösségteremtést (pl. Garabonciás tábor) is jelentenek.
Célcsoport: téma iránt érdeklődők
Gyakoriság, időtartam: évente több alkalom, 5-14 nap	Átlagos résztvevői létszám: 30 fő, de vannak ennél kisebb és sokkal nagyobb létszámú táborok is

Program neve: Üdülés
Rövid bemutatás: A Népfőiskola szálláshelyének szabad kapacitása esetén kedvezményes üdülés biztosítása olyanoknak, akik különben nem jutnának hozzá a pihenéshez.
Célcsoport: nagycsaládosok, diákok, nyugdíjasok, árvízkárosultak, fogyatékossággal élők.
Gyakoriság, időtartam: évente több alkalom, 5-7 nap	Átlagos résztvevői létszám: évente változó, 10-80 fő

Program neve: Zarándokút
Rövid bemutatás: Az adott év történelmi vetélkedőinek győzteseivel keresztény zarándokutak (pl. Mindszenty, Márton Áron, Esterházy János életének meghatározó helyszínei)
Célcsoport: A vetélkedők győztes csapatai
Gyakoriság, időtartam: évente egy alkalom, 4 nap	Átlagos résztvevői létszám: 40 fő

Programtípus: Egyéb

Program neve: Népfőiskola bemutatása
Rövid bemutatás: A Népfőiskola bemutatására szervezett program
Célcsoport: a népfőiskola iránt érdeklődők
Gyakoriság, időtartam: évente 65-70 alkalom, 2-3 óra	Átlagos résztvevői létszám: 35-40 fő

Program neve: Néptánccsoport
Rövid bemutatás: A Lakiteleki Népfőiskola Kösöntyű Néptánccsoportja a néptáncteremben próbál, helyi és országos rendezvényeken mutatják be tudásukat, a népfőiskola programjain táncházakat szerveznek
Célcsoport: Lakitelekiek és a környező településeken élők
Gyakoriság, időtartam: évente 36 alkalom	A két csoport összlétszáma: 28 fő

Program neve: Óvodás és kisiskolás program
Rövid bemutatás: Mesterségek, hagyományos tevékenységek bemutatása, ahol a kicsinyek saját élményt szerezhetnek a feldolgozott témában (Mi sül a kemencében?, Hogy készül a must? stb.)
Célcsoport: Óvodások, kisiskolások
Gyakoriság, időtartam: Évente 4-8 alkalom	Átlagos résztvevői létszám: 120 fő

Program saját dolgozók részére
Rövid bemutatás: A Népfőiskola munkatársai részére szervezett szabadidős programok, illetve a közösséget erősítő, a régi és új munkatársak közötti kapcsolat fenntartását támogató programok. Belső képzések (pl. számítástechnika, elsősegésy).
Célcsoport: A Lakiteleki Népfőiskola munkatársai
Gyakoriság, időtartam: Évente	Átlagos résztvevői létszám: 50-60 fő

A saját szervezésű belső programok mellett külső cégek által szervezett és lebonyolított programok is vonzzák a látogatókat.

A külső programok közül érdemes kiemelni a Közéleti Akadémiát, ahol a közfeladatokat ellátó országos és helyi vezetők felkészítése történik.

Az elmúlt közel két évtized adatai azt bizonyítják, hogy a programnapok keretében a külsős programok némileg meghaladják a belső programok napjait, a résztvevők száma közel azonos.

A külső programok sokszínűségét mutatja be a következő felsorolás:

Nevelési programok	Közösségi programok	Egyéb programok
Képzés, tréning	Konferenciák	Szállóvendég
1. Közéleti Akadémia	12. konferencia	31. utazási iroda
2. Nemzeti Fórum Önkormányzati képzés	13. értekezlet, munkaértekezlet	32. egyéni
3. Máltai Szeretetszolgálat	14. szakmai tanácskozás	33. környéken dolgozó cégek
4. Nagycsaládosok Országos Egyesülete	15. közgyűlés, taggyűlés	Lakiteleki rendezvények
5. céges képzés	Találkozók	35. kulturális rendezvények támogatása
6. egyéb képzés	16. gyermektalálkozók	36. bál
Oktatás	17. vevőtalálkozó, termékbemutató	Egyéb
7. iskolai vetélkedő	18. fórum	37. véradás
8. erdei iskola	19. egyéb találkozó	38. lelkigyakorlat
9. szakmai gyakorlat	Szabadidős programok
Tanfolyam az uszodában	20. osztálykirándulás
10. úszásoktatás	21. táborok
11. bébiúszás	22. sport
	23. üdülések, kirándulások
	24. látogatás és ebéd
	25. osztálytalálkozó, évfolyamtalálkozó
	26. céges családi nap
	27. családi rendezvények
	28. esküvő, lakodalom
	29. keresztelő
	30. egyéb

A külső programok egy jelentős részét a népfőiskola munkatársai szervezői munkával, a költségek egy részének támogatásával segíti.

A külsős programok különböző programcsoportok szerinti megoszlását a következő ábra mutatja be:

Az intézmény egész évben működik, így folyamatosan fogadja az ország minden részéből idelátogató csoportokat, egyéni látogatókat. A népfőiskola nyitott, a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti, a környék turizmusának is szereplője vendéglátás, szállás kínálatával.

 

2.3 Térítési díjak

A belső, saját programok a résztvevők számára lehetnek ingyenesek, vagy önköltségesek. A külső programok esetében a program jellegétől függően teljes árat fizetnek az infrastruktúra használatáért, vagy a Népfőiskola a költségek egy részének átvállalásával támogatja a rendezvényt.

3. A Népfőiskola karakterjegyei, amelyekre a jövőben építeni lehet

A Népfőiskolának számos olyan stílusjegye van, amelyek biztos alapot jelentenek. A legfontosabb jellemzők:

• a kárpát-medencei magyarság összefogásának képessége;
• a megszerzett gyakorlati tapasztalat, amely még a Népfőiskola alapítása előtti időkre nyúlik vissza;
• értékelvűség, keresztény szellemiség, kulturális hagyomány;
• kiszámíthatóság, amely megnyilvánul az éves munkatervek megvalósításában is. A következő évi terv novemberben készül el és 85-90%-ban sikerül megvalósítani;
• rugalmasság, gyors reagálás a szükségletekre, a tevékenységnek az igényekhez igazítása;
• döntésképesség;
• tájékozott és elkötelezett munkatársak;
• kiemelkedő előadók, színvonalas előadások, amelyek garantálják a magas minőséget;
• Lakiteleken úgy tekintenek a Népfőiskolára, mint a legnagyobb munkáltatóra;
• a helyszín, amelynek a nyugalma lehetővé teszi az elmélyülést, koncentrálást;
• a többnapos programok közösségformáló ereje, hallgatók és előadók alkotó együttléte;
• széleskörű, közös értékek alapján szerveződött személyes kapcsolati rendszer Magyarországon, a Kárpát-medencében és szerte a világon;
• bizalmi kapcsolatrendszer, akik mozgósíthatók a Népfőiskola érdekében;
• közösségépítés, helyi közösségek megerősítése;
• helyi identitás erősítése, helyi értékek, hungarikumok megőrzése, élő hagyományápolás;
• közéleti tájékozódás segítése, politikai kultúra fejlesztése
• felkészítés az öngondoskodásra, önfenntartásra
• szakmai, etikai, erkölcsi iránytű, sikerélmény

4. A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat alapjai

A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat a Lakiteleki Népfőiskola tapasztalataira építve a népfőiskolák hazai és nemzetközi gondolatát követve ébren tartja a nemzeti és keresztény öntudatot, elősegíti a szellemi és lelki megerősödést.

4.1 Lakiteleki szellemiség

A Lakiteleki Népfőiskola karakterjegyei az általános népfőiskolai megközelítésen túl olyan megkülönböztető jellemzőket tartalmaz, amelyek a jövőképben szereplő hálózat valamennyi tagjának közös értékeit adják.

4.2 A Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat felépítése

A Nemzeti Vidékstratégia egyik meghatározó alkotóeleme a népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés.  A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat fejlesztési stratégiája szerint a hálózatot alkotó népfőiskolák három csoportba sorolhatók:

1. Térségi Népfőiskola (TNF)

Lakiteleki Népfőiskola méretű létesítmények

• legalább 150 fő elhelyezésére alkalmas szálláshely;
  • minimum 250 fős befogadó képességű központi előadóterem;
  • meleg konyha, minimum 150 fő egyidejű étkezését lehetővé tevő étterem;
  • megfelelő terület mintakert, mintagazdaság létrehozására;
  • legalább 5 kisebb terem egyidejű foglalkozások számára;
  • legalább 2 kiállító helyiség, bemutatóterem a Hungarikumok és a helyi értékek számára;
  • ökumenikus kápolna;
  • sportlétesítmények (szabadtéri sportpályák, uszoda);
  • könyvtár, irodák, kiszolgáló helyiségek;
  • lehetőség az ingatlan további bővítésére;
  • idegenforgalmi vonzerő a közvetlen környezetben
  • kapcsolat a járási és a helyi népfőiskolákkal

Hatósugara 80-100 km.

A Térségi Népfőiskolák tervezett száma: 14, ebből 7 Magyarországon, 3 Erdélyben, 2 Felvidéken, 1-1 Kárpátalján és a Délvidéken.

Tevékenységi körük kiterjed a Lakiteleki Népfőiskola fő programcsoportjaira, azokon belül a helyi sajátosságok figyelembevételével tervezik meg saját programjukat.

1. Járási Népfőiskola (JNF)

A Járási Népfőiskolák ingatlan infrastruktúrája szűkebb, mint a Térségi Népfőiskoláké, de szükséges, hogy rendelkezzenek egy önálló létesítménnyel, ahol megtalálható:

• 45-50 fő számára szálláshely;
  • 100-120 fő befogadó képességű előadóterem;
  • legalább 3 kisebb tanterem;
  • melegkonyha;
  • 50 fő befogadó képességű étterem;
  • megfelelő szabad terület legalább 50 fő sátorban történő éjszakai elhelyezésére;
  • szabadtéri sportolási lehetőség;
  • idegenforgalmi vonzerő a közvetlen környezetében;
  • kapcsolat a térségi és a helyi népfőiskolákkal.

Hatósugara: egy-egy közigazgatási járás.

A Járási Népfőiskolák tervezett száma 156. A környező országokban további 30 (Erdély 7, Felvidék 4, Kárpátalja 3, Vajdaság 3, Eszék-Baranya 1, Muravidék 1, Várvidék 1, moldvai csángók 1).

Tevékenységi körük alapvetően képzési és közösségépítő programokat tartalmaz. A képzési programok között megtalálhatók tematikus képzések a Vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz és a helyi (járási) szükségletekhez igazodva, valamint általános kollégiumok, tehetségkutató és gondozó programok (önfenntartó települések, családi vállalkozások, helyi tudástár).

1. Helyi Népfőiskola (HNF)

A Helyi Népfőiskola nem rendelkezik saját infrastruktúrával. Népfőiskolai klub, amely művelődési intézményhez, alapítványhoz, vagy egyesülethez kötődik.

• az ismeretek bővítéséhez, a helyi közélet élénkítéséhez tanfolyamok, előadóestek, bemutatók szervezésével járul hozzá
• helyi igények alapján szervez programokat
• kapcsolat a térségi és a járási népfőiskolákkal

• A Kárpát-medencében a Helyi Népfőiskolák tervezett száma: 550-600, ebből 80-100 a környező országokban
  • Hatósugara a település és annak közvetlen környezete

A Lakiteleki Népfőiskola két kiadványa segíti a térségi, járási és a helyi népfőiskolák programjainak kialakítását: Imre Károly: Hungarikumok, helyi értékek; Polyák Albert: Helyi tudástár

5. Jövőkép, 2020

5.1 Működés

A népfőiskolai hálózat központja Lakitelek, a működést a központi menedzsment koordinálja szakmai és gazdálkodási szempontok alapján, ugyanakkor a megvalósítás helyi szinten történik a helyi sajátosságok figyelembevételével.

• helyi jellegzetesség az építészeti megoldásokban, de egységes arculati elemek mutatják a hálózat tagjainak összetartozását
• valamennyi népfőiskolának legyen specialitása (Túristvándiban az önellátó település koncepciója, Kiskunmajsán 1956 emléke, Vasváron a katolikus zarándokút kisugárzó hatása)
• tulajdonos: kiemelten közhasznú alapítvány
• költségvetése állami feladat, uniós pályázati források, saját bevételek.

5.2 Stratégiai szövetségesek

A Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat létrehozása és fenntartható működésének biztosítása széles támogatói kapcsolatrendszer kiépítését és az együttműködő partnerek aktív közreműködését igényli. A Lakiteleki Népfőiskola főbb partnerei a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat létrehozásában,

A működés finanszírozása

• a Térségi Népfőiskolák és a Járási Népfőiskolák esetében
  • 1/3 arányban saját forrásból (rendezvények, szolgáltatások bevétele, adományok, cégek szponzorációja),
  • 2/3-a állami és pályázati forrásból,
• a saját ingatlannal nem rendelkező Helyi Népfőiskolák esetében a közösség hozzájárulása mellett alapvetően állami forrásokból történik.

6. A Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat célrendszere

 „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek szülőföldje és sok-sok kötelessége”

Tamási Áron

6.1 A Hálózat kiépítésének lépései

Ahhoz, hogy a 2020. évre kitűzött cél megvalósulhasson, már most meg kell kezdeni a szisztematikus hálózatfejlesztési munkát, melynek során az elsődleges közösségfejlsztő célokon túl mindvégig fő szempont marad többek között a gazdaságfejlesztés, az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság. A lakiteleki szellemiségű népfőiskolai modellnek a Kárpát-medence teljes területén történő elterjesztése a következő fő tevékenységek végrehajtásával valósítható meg:

Részletes hálózatépítési terv 

Annak megtervezése, hogy évről évre mely területeken, hány és milyen típusú népfőiskolával bővüljön a hálózat, valamint hogy milyen előkészítő lépéseket kell megtenni (helyszínek vizsgálata, egyházi kapcsolat felvétele, jogi, tulajdonviszonyi kérdések tisztázása) a megvalósítás érdekében.

Hálózati menedzsment, vezetési rendszer alapelveinek rögzítése

Egy hálózat összefogása, irányítása másfajta működést igényel, mint egyetlen népfőiskola vezetése. Nem elegendő a hálózatba tartozó népfőiskolák számának növelése, a vezetés, irányítás módját is meg kell tervezni. Bármennyire is nagy önállósággal rendelkeznek a hálózat tagjai, rögzíteni szükséges, hogy melyek azok az alapelvek, közös jellemzők (pl. arculati elemek, építészeti jegyek, programelemek) amelyek a hálózat minden tagjára nézve kötelezően követendők, vagy javasoltak. Azt is szükséges végiggondolni, hogy mely tevékenységeket célszerűbb gazdálkodási szempontból közösen végezni (pl. beszerzések).

A hálózat működésének megtervezése magában foglalja a szükséges erőforrások tervezését. Tisztázni kell, hogy milyen tudás szükséges az egyes népfőiskolák, illetve a hálózat üzemeltetéséhez és hány fő tudja ellátni a feladatokat.

Ki kell alakítani a működés tervezésének és a megvalósulás követésének a mikéntjét. Ebbe beletartozik az egyes népfőiskolák éves programterve, költségterve, a kommunikáció tervezése, a központilag végzett feladatok tervezése és a megvalósítás eredményeinek folyamatos követése is.

Új hálózati helyszínek kiválasztása és felkészítése

A tapasztalatok alapján kialakításra került az a folyamat, amely az új hálózati tagok csatlakozását és integrálását segíti. E folyamat mentén kezdődött meg a potenciális helyszínek azonosítása, amit a jövőben folytatni szükséges, amíg el nem éri a hálózat a célként meghatározott méretet.

1.   Első lépésben szükséges, hogy legyen egy közösség, amely a népfőiskola elnevezést használja és olyan vezető áll az élén, aki meghatározó személyiség a szűkebb környezetében, megfelelő tapasztalattal rendelkezik és vállalja, hogy hosszú távon a népfőiskola élén áll, azt vezeti és fejleszti. Az alapvető feltételnek való megfelelést a Kárpát-medencei Népfőiskolai Terepfelmérő Munkacsoport (KÁNTEM) a helyszínen vizsgálja strukturált szociográfiai kutatás keretében.
   1.   Második lépésben a hálózathoz csatlakozni kívánó településen legalább három témában előadást kell szervezni, ami megalapozza a népfőiskolai hálózat szellemiségének megismerését. Az előadások témái:
   1. a népfőiskolai eszme lényege,
   1. a követett közös értékek,
   1. a helyi tudástár feltérképezése.

 Az előadók véleményt formálnak a helyi fogadókészségről, az elkötelezettség szintjéről.

1.   Ahol Területi Népfőiskolai Központot, vagy járási népfőiskolát kívánnak megvalósítani egy építészeti látványtervet kell készíteniük építész bevonásával.
   1.   Előbb egy kisebb, a megvalósításban kulcsszerepet betöltő csapatot, majd egy szélesebb közösséget látnak vendégül Lakiteleken, hogy a csatlakozni kívánók képet kapjanak arról, hogyan néz ki, hogyan működik a modell. Ebből ötleteket meríthetnek, hogy az ő területükön milyen programokat lenne érdemes szervezni, amelyek helyzeteket teremtenek a közösségek számára, segítik a közösség kialakulását és fejlődését, sikerélményhez juttatják a tagjait.
   1.   Akik vállalják, hogy belefognak a megvalósításba, kidolgozzák az első évre a programtervet. Ekkor még nem rendelkeznek az infrastrukturális háttérrel, de a helyi lehetőségekre építve meg kell tervezniük az első éves tevékenységüket.

Infrastruktúra-fejlesztés koncepció szintű terveinek elkészítése

A részletes hálózatépítési tervnek megfelelő ütemezésben a területi népfőiskolák és a járási népfőiskolák koncepciójának megtervezése. Ennek során szükséges tisztázni, hogy az egyes helyszíneken a rendelkezésre álló ingatlanok mit tesznek lehetővé, illetve milyen helyi igények állnak fenn. A fejlesztési koncepciónak részét képezi, hogy milyen funkciókat, milyen kapacitással kívánnak megvalósítani, és átalakítással, bővítéssel, vagy új létesítmény építésével biztosítható ezekhez a funkciókhoz a szükséges infrastruktúra. Már a koncepció szintű terveknek is részét képezi a várható költségek becslése.

Infrastruktúrafejlesztés finanszírozásának biztosítása

A beruházás várható költségei és a rendelkezésre álló lehetőségek ismeretében a megvalósítás finanszírozásának megtervezése.

A beruházás előkészítése és megvalósítása

Ebben a lépésben kerülhet sor az építészeti tervezésre, a tervek engedélyezésére, valamint a kivitelezésre, amelynek során végig képviselni kell a népfőiskola, illetve a hálózat, mint megrendelő és majdani használó érdekeit.

A népfőiskolai tevékenység megkezdése

Az infrastruktúrafejlesztéssel párhuzamosan az adott lehetőségek között a tevékenység megkezdése, programok megvalósítása, következő év programtervének kidolgozása

A megvalósítás főbb lépéseit a következő táblázat foglalja össze:

Beavatkozási terület	Akció	Időzítés	Várható eredmény
Részletes hálózati terv készítése	Megvalósítás sorrendjének és ütemezésének megtervezése	2012	Részletes terv rendelkezésre állása, amelyben évenkénti bontásban meghatározott, hogy mely területen, milyen típusú népfőiskola lép be a hálózatba Vázlatos erőforrás- és költségterv
Hálózatmenedzsment kialakítása	Működési irányelvek, vezetési eszközök tervezése	2012	Világos, az érintettek által azonosan értelmezett működési keretek Szükséges erőforrások rendelkezésre állása
Hálózat bővítése – helyszínek azonosítása	Jogi háttér tisztázása	2011	Országonként jogszabályi háttér, lehetőségek, korlátok ismerete
Világi és egyházi támogatás	2011-2017	Az adminisztratív feltételek megnyugtató rendezése
Terepfelmérés	2011-2017	A kritériumoknak megfelelő lehetséges helyszínek azonosítása
Helyszínek kiválasztása	2011-2017	A tervezett hálózatbővítés valamennyi helyszínének megléte
Hálózat bővítése –létesítmények megvalósítása	Szerződéskötés az ingatlanra	2012 – 2018	Szükséges ingatlanok rendelkezésre állása
Koncepcionális tervezés	2012 – 2018	Funkciók, kapacitások meghatározottak Becsült fejlesztési költségigények ismerete
Megvalósíthatóság i tanulmány, tervezés	2012 – 2018	Finanszírozási források rendelkezésre állnak
Műszaki tervezés és kivitelezés	2013-2019	Kiviteli tervek, engedélyek rendelkezésre állnak Létesítmény használatba vehető

 

7. Népfőiskolák a XXI. század elején

Népfőiskolák létrejöttét és azok eszmei alapjait mindig a korkövetelmények szabályozzák  és olyan szellemi törekvések, mozgalmak, teljesítmények alapozzák meg, amelyek az “itt és most” elve szerint, de történelmi összefüggésekben keresnek válaszokat a közösség életének döntő kérdéseire. Az a szellemi termés, amely a nemzet, vagy egy nagyobb kultúrkör keretei között létrejön, csak jól kiépült  közvetítő rendszer segítségével válhat valóban a közösség tulajdonává, csak így épülhet be a köztudatba, ezen az úton válhat valamely közösség műveltségének és életminőségének alakítójává. Bár e kultúra közvetítésének alapintézménye a család és az iskola, de – korok és történelmi helyzetek szerint más-más módon és mértékben – nélkülözhetetlenek az iskolán kívüli nevelés és művelődés különféle formái és eszközei, intézményei. Ez utóbbiak közül is kiemelkedik a népfőiskolák jelentősége, társadalmi szerepe. Kivételes jelentőségük abban áll, hogy magasabb szervezettséggel és programalkotó tudatossággal vesznek részt a társadalom életében, de kormányoktól, pártoktól független, szabad szellemben egyúttal a társadalom autonóm közösségeinek a szolgálatában állnak. A népfőiskola az érdeklődő, a gondolkodó és önmaga emberi minőségét, erkölcsét, műveltségét önkéntesen fejleszteni, gyarapítani akaró ember iskolája. Amint azt neve is sugalmazza: a nép történelmi tájékozódása, helyzettudata és öntudata fejlesztésének a színtere. 

Ezeknek a feladatoknak a vállalására késztette a magyarság színe-javát az a helyzet, amely a vesztes és súlyos veszteségekkel járó első világháború következtében kialakult. A trianoni békediktátum, az ország megcsonkítása, a nép lelkiállapota és a társadalmi bajok együttesen sürgetve követelték az új válaszokat és megoldásokat, mégpedig azzal a legfontosabb feladattal, hogy a nép végre a politikai nemzet részévé és sorsának alakítójává váljék. Kimondva vagy kimondatlanul ennek a célnak a jegyében születtek mozgalmak, társaságok, olvasókörök, különféle kulturális egyesületek, világi és egyházi népfőiskolai kezdeményezések, többségük nemcsak kulturális, de társadalomkritikai, politikai indíttatással is. Ám az elsődleges feladat a magyar társadalmi valóság megismerése – elsősorban a magyar vidék, a korabeli paraszttársadalom tényleges helyzetének a feltárása – és széleskörű megismertetése volt. Ennek jegyében született a Bartha Miklós Társaság és annak kiáltványa “Ki a faluba!” címmel, Fábián Dániel és József Attila szerkesztésében, majd a harmincas évek elejétől induló népi mozgalom, mely rövid időn belül a korszak vezető szellemi mozgalma lett s egyben jelentős vonzásköre paraszti, értelmiségi, középosztálybeli tömegeknek. A mozgalom íróinak szépirodalmi és tanulmányírói, publicisztikai teljesítménye mellett elsősorban a “Magyarország felfedezése” program keretében született alkotások, szociográfiák jelentették európai szinten is szinte páratlanul egy ország, a magyar társadalom valóságos helyzetének mélyreható felmutatását. Az a szemlélet, az a nemzeti és népi elkötelezettség, erkölcsi vállalkozás és társadalmat javító szándék, amely a népi mozgalom részvevőit jellemezte, mindmáig alapját szolgáltatja azoknak a népfőiskolai, közművelődési törekvéseknek, amelyek európai létünk és  a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseire keresik a kor szerint lehetséges válaszokat. A népfőiskolák hálózata – az egész Kárpát-medencére kiterjesztve – nemcsak a magyarság reális helyzetképének, de nemzeti öntudatának és összetartozásának tudatához, jobb közérzetéhez is pótolhatatlan közösség szervező erővel járulhat hozzá.

Budapest, 2012. május 16.                                                                                            Bíró Zoltán